Rovat: Világgazdasági elemzések

Szebeni Dávid ceglédi közgazdász cikke a portfolio.hu-n

A 2014-2020-as uniós források tervezése során jó lehetőség kínálkozik arra, hogy a következő hét évben végre megfelelően kezelhessünk egy régóta félreértett területet és szakmát, a projektmenedzsmentet. Az alábbiakban bemutatom, hogy több sebből is vérzik jelenleg ez a terület, és egyúttal több pilléres megoldási javaslatot vázolok fel.

Az uniós csatlakozással összefüggésben indult fejlesztési programok nagy erényei közé tartozik, hogy egyáltalán felhívták a figyelmet a projektmenedzsment fontosságára, amelyhez forrásokat is biztosítottak. Különösen hasznos ez, ha tudjuk, hogy a magyar intézmények és KKV-k jelentős részénél a projektmenedzsment korábban ismeretlen fogalom volt. A közvetlen anyagi támogatáson túl így a fejlesztéspolitika egyfajta nevelési célzattal elméletileg segíthet abban, hogy a gazdaság szereplői új tudásra tegyenek szert, ezzel növelve versenyképességüket. Itt a dicséret véget is ér. A tanár ugyanis nem a tananyagot adta le, hanem annak egy súlyosan eltorzított változatát.

Sierra Leonétól a TÁMOP-ig

Sajnos, a 2004-ben indult Nemzeti Fejlesztési Terv, majd a 2007-es Új Magyarország Fejlesztési Terv súlyos és messze ható hiányossága volt, hogy a projektmenedzsmentet a pályázati kiírások nagy része szakmailag rendkívül tévesen a legtöbb esetben a pályázati adminisztrációra korlátozta. Ha pedig a kiírásban nem volt ilyen megkötés, a gyakorlatban mégis így kezelték. Ily módon az uniós finanszírozású projektekben a projektmenedzsment szerepe versenyképtelen, holt tudást hordozó, a világ más pontjain hasznosíthatatlan speciális dokumentáció elkészítésévé és a pályázati intézményrendszerrel való folytonos harccá degradálódott. A Miniszterelnökség részéről is számos kritikával illetett intézményrendszer működéséhez valóban kötélidegek kellettek az év végén lezáruló hétéves költségvetési időszakban. Ám a projektmenedzsment szempontjából nem a pályázati intézményrendszer működése a fő szakmai probléma, hiszen a projektmenedzserek szerte a bolygón számos nehéz, olykor megoldhatatlan feladattal szembesülnek, melyeket tűzön-vízen át meg kell oldaniuk. Egy sierra leone-i humanitárius akció vezénylése vagy egy kongói bánya megnyitása után egy valódi projektmenedzser számára pihenésként fogható fel egy magyar uniós projekt menedzselése.

A fő probléma az, hogy a projektmenedzsmentet úgy kezelik, mintha az egy pályázati fogalom volna és létezése a pályázati szabályok kegyének lenne köszönhető. A valóság ezzel szemben az, hogy sikeres Kohéziós Politika nem létezhet projektmenedzsment nélkül, még a projektmenedzsment szakma létezik Kohéziós Politika, sőt Európai Unió nélkül is.

Projekt: eredmény, idő, költség

A projektvezetési szakirodalomban a projektmenedzsment feladata annak biztosítása, hogy az előre meghatározott projekteredményt a projektszervezet adott idő- és költségkereten belül elérje. Erre képes csapatokra, vezetőkre pedig minden körülmények között szükség van. A projektmenedzsment feladatainak a pályázati adminisztráció csak egy részét teszi ki. A projekt operatív irányítását a projektmenedzser végzi, összehangolva a számos projekttag munkáját, kezelve a felmerülő nem várt eseményeket és akár a leglehetetlenebb időpontban is megjelenve a projekt helyszínén, ha szükség van rá.

A korábbi kormányok idején bevezetett megkérdőjelezhető szellemiség a mai napig tovább gördült a pályázati kiírásokban. Elrettentésül egy idézet az önkormányzatok szervezetfejlesztésére idén kiírt pályázat útmutatójából (ÁROP-3.A.2, nyelvtani hibával együtt idézve):

"A projektmenedzsment költségekbe kizárólag azon költségek számolhatóak el, amelyek nem a szakmai tevékenység konkrét megvalósításához, szervezéséhez, hanem a projekt adminisztratív feladatainak lebonyolításához, koordinációjához kapcsolódnak (pl. időközi beszámoló, kifizetés igénylés összeállítása, támogatási szerződésmódosítás, változás bejelentés folyamatának adminisztratív támogatása stb.)"

Nem ez az egyetlen ilyen pályázati felhívás. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy egyes nagyobb KEOP pályázati kiírásokban (például szennyvíz-beruházás) a projektmenedzsment meghatározása közelebb áll a valósághoz, ám a rendszer egészét tekintve sajnos nem ez a jellemző. A 2014-2020-as tervezési időszakkal kivételes lehetőség nyílik a kormányzat számára a támogatási rendszer megreformálására, amely érinteni fogja a projektmenedzsmentet is. Ezzel összefüggésben határozott, ám részleteiben még nem közölt szándék mutatkozik a döntéshozók részéről a pályázatírási és egyes projektmenedzsment feladatok állami átvételére a következő időszakban. Más írásomban már felhívtam a figyelmet ennek veszélyeire, most arra teszek kísérletet, hogy megfontolandó javaslatokat tegyek, a nehézségek ellenére miképpen lehetne működőképes az egyelőre még kezdeti tervek szintjén létező rendszer.

Javaslatok

1. pillér: Intézményrendszer részére szánt források felülvizsgálata

Megfelelő források hozzárendelése nélkül felesleges bármilyen eredmény elvárása az intézményrendszertől. Alultervezett intézményi költségvetésből káosz és kudarc származik. Éppen ezért aggodalomra ad okot, hogy a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalnál elérhető 2014-20 indikatív forrásallokációban sem arányában (3 %) sem értékében (218,5 mrd HUF) nem látható számottevő javulás a technikai segítségnyújtás prioritásban, amely magát a rendszer működtetését hivatott finanszírozni.

2. pillér: Az intézményrendszer hagyományos részének hatékonysága

Számos helyen, számos alkalommal írtam róla, hogy a jelenlegi támogatási rendszer komoly működési zavarokkal küzd. Ennek jelentős javítása nélkül további pályáztatási, projektmenedzsment feladatok államivá tételével a működési zavarok egészen addig fokozódnának, még az intézményrendszer saját kardjába dőlne és lefagyna. A pillérben néhány megkerülhetetlen tényező:

- A tényleges elektronikus ügyintézés bevezetése a projektgenerálási/pályázati és a megvalósítási szakaszban is. A Miniszterelnökség korábbi szándékai szerinti elektronikus pályázati rendszer ugyanis nem valósult meg. Fokozatosan egyre több papíralapú dokumentum bekérésére kerül sor, így például a költségvetési szervek projektjeinél a dokumentumok küldésével járó feladatok nem egyszerűsödtek, hanem megduplázódtak. A Közreműködő Szervezetek számos alkalommal korábban nem nevesített dokumentumokat, nyilatkozatokat is bekérnek. Ez az ő saját szempontjukból érthető reakció, mivel utólagos ellenőrzés során munkatársaik minden kockázat ellen igyekeznek fedezni magukat. A túlbiztosításra és védekezésre ösztönző intézményi környezetért pedig nem a Közreműködő Szervezeteket terheli a felelősség.

A tényleges elektronikus támogatási rendszer bevezetésének első lépéseként értelmes lépés lehet a szoftver forráskódjának megvásárlása WELT-től, bár jelenleg nem ismert, hogy egyébként az eredeti szerződésben a szerzői és dekompilációs jogokkal kapcsolatban milyen részmegállapodások születtek.

- Az eljárásrendek egységesítése a Közreműködő Szervezeteknél. A Közreműködő Szervezetek és az Irányító Hatóságok döntései elleni kifogásokra adott Miniszterelnökségi felülvizsgálatok legyenek nyilvánosak és tudásbázisként épüljenek be az eljárásrendbe.

- Az intézményrendszerben dolgozók számára teljesítményösztönzéssel egybekötött kiszámítható karrierlehetőség. A fluktuáció miatt sajnos már egy kisebb projektben is többször cserélődhetnek a projektfelelősök, pénzügyesek.

- Pályakezdők, illetve szakirányú végzettséggel vagy releváns tapasztalattal nem rendelkezők ne kerülhessenek a projektek haladását érdemben befolyásoló pozícióba a támogatást osztó intézményrendszerben. Mostanra az érintettek nagy részének elege lett a népművelő szakos friss diplomás projektfelelősökből és a művészettörténész pénzügyesekből (megtörtént esetek).

3. pillér Az új állami projektmenedzsment szervezet körültekintő felállítása

- A projektmenedzsment szervezet munkatársai nem minősülhetnek köztisztviselőnek/kormánytisztviselőnek. Juttatásaik, díjazásuk jelentős része eredményhez, teljesítményhez, a projektek sikeres megvalósításához kötődjön. Erre azért van szükség, hogy feloldható legyen az a sajátos megbízó-ügynök probléma, amely akkor áll elő, ha a hagyományosan a projektgazdák megbízásában álló projektmenedzserek az államtól kapják megbízási díjukat. A projektmenedzsment tagjai állhatnak az állami szervezet alkalmazásában is, de nyitva kell hagyni a lehetőséget arra, hogy a piacon működő külső projektmenedzserek is bedolgozhassanak megbízási szerződéssel, teljesítményhez kötődő díjazással. Így van esély, hogy jó és hatékony projektmenedzsment szervezet alakul ki az állam által közvetlenül felügyelt projektekben, ahol a projektmenedzserek nem ismernek sem hétvégét, sem ünnepnapot és a megoldást keresik ahelyett, hogy azt nézzék, mit hogyan nem lehet megcsinálni.

- Egyes elképzelések szerint a 2014-2020-as időszakban a megyei jogú városoknak és megyei önkormányzatoknak az uniós projektek előkészítéséért és menedzseléséért felelős részlegeket kellene létrehozniuk a központi állami szervezet igénybevétele helyett. Ilyen egységek azonban már számos helyen működnek, ám sokszor nem az önkormányzatok közvetlen szervezetén belül, hanem önkormányzati cégek formájában. A korábbi városrehabilitációs projektekben a kedvezményezett önkormányzatoknak (nemcsak a megyei jogú városoknak) az intézményrendszer a támogatás feltételéül szabta szakosodott városfejlesztő társaságok felállítását, melyek feladata a vonatkozó minisztériumi Városfejlesztési Kézikönyv szerint az önkormányzati projektek generálása, források bevonása, a projektek előkészítése és menedzsmentje. Egy új intézményrendszer kialakításakor mérlegelni szükséges a megyei jogú és egyéb városok gazdasági társaságai hálózatának megtartását és az intézményrendszerben feladatellátásuk engedélyezését.

Szebeni Dávid
(Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar)

Forrás: http://www.portfolio.hu/vallalatok/kkv/jonnek_az_unios_milliardok_mutatjuk_hol_kene_valtoztatni.2.190004.html