Valami el van rontva az ennivaló körül, már régen gyanítom. Egyik este a papával a régi időkről beszéltünk és szóba jött a nápolyi, amit kislapáttal mértek a fűszerbolt pultjából, de eszünkbe jutott a kakaóporral szórt cukorka is, ami már nincsen. Erről aztán rögtön a málnacukorra gondoltunk. Igen, az a tízdekás, ami olyan volt, mint egy egészen picike, félbevágott málnaszem.

   Másnap rögtön venni is akartam az utcánkban, a kis boltban, de nem volt. Sokat mentem érte és valami hasonlóval haza is állítottam. A papa gyanakodva nézegette, hogy "De kevés!" Rátettük a konyhamérlegre és tényleg. A tízdekás savanyú cukorka már csak 7,5 dekára van csomagolva, de az ára nem szerény ám!

   A múltkoriban meg a tejjel tettem utolsó próbát. Már hogy megalszik-e. Olyan dobozost vettem, kiöntöttem a bögrékbe és néztem, nézegettem, sűrűsödik-e. Az első egy hétben nem történt semmi. A másodikon már nem volt olyan jó a szaga. A harmadik héten szürke, zöld, meg piroskás pöttyök lettek a tetején, de akkor már ki is dobtam, mert a Cirmos is messze ment tőle.

   A kenyérkét régen lisztből, vízből, sóból, meg az előző sütésről dédelgetett kovászból sütöttük. De hogy abba manapság miket tesznek! Még olyat is, hogy szentjánoskenyérmag liszt. Ezt ugyan hogy jutott eszébe valakinek beledarálni?

   A többi ennivalóba is nagyon érdekes dolgok vannak bekeverve. Amiket elég nagy betűkkel nyomtatnak és el tudom olvasni, azokon csupa huncut nevű valamit láttam. "Emulgeáló szer", meg "stabilizáló", meg "állományjavító", meg "ízfokozó".

   Egyszer valami gyerekeknek árult ropogtatni való mellé meg azt írták, hogy a zacskó parókát is tartalmazhat. Ez valami ajándék lett volna hozzája. Az onokám mondta, hogy a sült krumplis zacskóba (ezt másként hívják, csak most nem jut eszembe és nincs itthon ilyesmi), szóval abba meg bankókat csomagoltak a gyárban, nyereményül. De lehetett ilyen a macskák eledelében is, a szárazban.

   Hát, ezért fájlalom annyira, hogy nem látok már jól. Ki tudja, nem veszem észre és a Cirmos vagy én hirtelen lenyelek egy húszezrest, évekig sopánkodnék a káron.