Az emberi testben sok százmilliónyi mikroorganizmus él. Ezek a mikrobaközösségek (mikrobióták) igen fontos szerepet játszanak a táplálék emésztésében, a betegségek megelőzésében. A mikrobioták működésére, összetételére hatással vannak a gének, a táplálkozás, az életkor, és azok a személyek is, akikkel kapcsolatba kerülünk. A szájunkban mintegy 700 fajta baktérium található, amelyekre közvetlen hatást gyakorolnak a velünk együtt élők.
Léteznek embert próbáló tudományos feladatok, ilyen lehet a vulkánkutatóé, de akadnak kellemes foglalatosságok is, mint például a csókkutatás.
Ezzel az irigylésre méltó dologgal foglalkozik Remco Kort mikrobiológus professzor, a TNO kutatója, és a Micropia Múzeum tanácsadója.
A TNO az Alkalmazott Tudományos Kutatások Szervezete Hollandiában, amelynek 3.000 kutató a tagja. A Micropia pedig a világ első, mikróba múzeuma Amszterdamban, amely bemutatja az emberi testben élő mikroorganizmusokat.
A Micropia és a TNO közös programjában a kutatók Hollandiában 21 párt vizsgáltak. A kísérleti alanyoknak egy kérdőívet kellett kitölteniük a csókolózási szokásaikról, beleértve a csókolózások gyakoriságát is. A kutatók pedig megvizsgálták a nyelvükön és a nyálukban található mikrobiótákat.
Az eredmények azt mutatták, ha a párok elég gyakran csókolóznak, akkor a nyálukban található mikrobióták összetétele hasonlóvá válik. Ehhez naponta legalább 9 csókolózás szükséges.
Remco Kort szerint a szerelmi csók, amely magába foglalja a nyelvek érintkezését és a nyálcserét, jellemző udvarlási viselkedés az emberi fajnál, és az ismert kultúrák 90%-ában megtalálható. A csókolózásnak fontos szerepe van a szájüregben található mikrobióták összetételének alakulásában, de ezt a kérdést eddig még tudományosan soha nem vizsgálták.
A kísérletek során a párok egyik tagja olyan probiotikus italt kapott, amely Lactobacillust és Bifidobaktérimot tartalmazott. A csók után a probiotikus baktériumok száma a partner nyálában a háromszorosára nőtt, és 10 másodperces csók alkalmával 80 millió baktérium cserélt gazdát.
A tudósok azt is megállapították, hogy míg a partnerek nyelvén levő mikrobióták száma független volt a csókolózások gyakoriságától, addig a nyál mikrobiótáira hatással volt a sűrű csókolózás.
A szájban levő mikrobióták hasonlósága persze nem csupán a csókolózások eredménye, hanem ebben fontos szerepe van az együtt élő párok hasonló életmódjának, táplálkozásának, szokásainak is.
A vizsgálat egyik érdekessége volt, hogy a férfiak 74%-a több csókolózást regisztrált, mint a partnerük. A férfiak átlagosan napi 10, míg a nők 5 alkalmat vallottak be. A kutatók ebből hozták ki az átlagot.
De ez már egy másik tudomány, a szexuálpszichológia területe.
Czinege Imre
2014.12.06. 02:00
|
Még nincsenek hozzászólások