A most nyilvánosságra hozott listáról, a 2007-2013-as ciklus sikeres zárásához szükséges teendőkről és a 2014-2020-as ciklus fő irányairól is részletesen szó lesz a Portfolio Uniós források 2015 című konferenciáján, amelyre március 12-én kerül sor.
ÁTTEKINTÉS | ELŐADÓK | RÉSZLETES PROGRAM | ÁRAK | JELENTKEZÉS
Mindenki felkerült a listára
Csepreghy Nándor hangsúlyozta, hogy a 874 projekt összesen mintegy 2500 milliárd forintnyi fejlesztési értéket képvisel, amelyből mintegy 500 milliárd forintnyi összeg számít késedelmesnek. Utóbbi azt jelenti, hogy az idén február 9-i összesítés szerint ennyi pénzt nem hívtak még le a projektgazdák az egyes projektek tavaly év végi kifizetési célértékéhez képest. A listáról további információkat ebben a reggeli cikkünkben írtunk.
Csepreghy rámutatott:
ezeken a projekteken múlik az, hogy Magyarországnak sikerül-e a 2007-2013-as uniós ciklusra járó keretösszeg teljes lehívása és ha itt elcsúszás következne be, akkor csaknem hiábavaló lenne az elmúlt négy év megfeszített munkája a forráslehívás terén.
Leszögezte: a lista alapján még inkább össze kell kapnia magát az érintett állami intézményeknek, ami sok esetben azért is indokolt, mert 100%-os támogatási intenzitású projektekről van szó, tehát az önerő hiánya nem lehet akadály a megvalósításban. Azoknál a projekteknél pedig, amelyeknél szükség volt önrészre, annak meglétét a pályázat kapcsán igazolnia kellett a projektgazdának, így ez sem adhat okot a késedelemre érvelése szerint.
A helyettes államtitkár kérdésünkre elmondta: mérlegelés nélkül minden egyes állami projekt felkerült a listára, amelynél akárcsak minimális késedelmes összeg is mutatkozik a tavaly év végi célértékhez képest. Ezért találunk a listán olyan kisebb önkormányzati fejlesztéseket is, amelyeknél mindössze néhány millió forint az elmaradás, de persze több nagy, milliárdos infrastruktúra-fejlesztési, egészségügyi, illetve uniós derogációs kötelezettségből fakadó beruházás is ugyanúgy megtalálható rajta.
Arra a kérdésünkre, hogy melyek a jellemző okai annak, hogy a projektek az említett módszertan alapján a késedelmes kategóriába estek, Csepreghy a közbeszerzési ügyintézés problémáit, a projekt előkészítés, illetve projektmenedzsment hibáit említette.
Ez vár most a késedelmes projektekre
A lista nyilvánosságra hozatal után a következő hetekben az érintett tárcák eldöntik, hogy a kockázatos projektek közül melyeket finanszírozzák tovább és melyeknél állnak el ettől.
Csepreghy emlékeztetett rá, hogy ezekben pontos iránymutatást a január végén közzétett kormányzati akcióterv, a kemény szankciókat is lefektető kormányrendelet ad, így tehát ha például a megadott keretek alapján hiányzik az érvényes építési engedély, vagy egyéb paraméterek, akkor a Támogatói Szerződéstől való elállás a kiíró szerv részéről biztosra vehető.
Elfogadható a lista, de...
A Kormány által létrehozott késedelmes projektek listája és a késedelmes projektekhez kapcsolódó szankciók elvi szinten elfogadhatóak, a projektek ütemezés szerinti megvalósítására vonatkozó kormányzati szándék érthető - fejtette ki meglátását a Portfolio-nak Szebeni Dávid.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitika oktatója, és a 2014-2020-as Operatív Programok stratégiai tervezője személy szerint úgy véli, hogy ez a kormányzati szándék már régen megérett a megvalósításra, azonban az intézkedések jelenlegi formájában néhány aggályos pontot is azonosított. Megjegyezte: projektek megvalósításában résztvevő, azokat közelről is látó szakemberként a célja nem a puszta kritizálás, hanem emellett megoldási javaslatok megfogalmazása.
... az állam háza táján is körbe kell nézni
Szebeni meglátása szerint alapvetően figyelmeztető jel, hogy számos állami szereplő gazdagítja a késedelmes projektek gazdáinak listáját, kezdve a KEOP projektekben érintett nemzeti parkok sorával, de nem hiányoznak a minisztériumok és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala sem.
Mindez működési zavarra és arra utal, hogy a több oldalról is túlbürokratizált környezet az állami szférában veszélyezteti a projektek időben történő végrehajtását.
Végeláthatatlan viták indulhatnak
Úgy véli: méltányolandó, hogy a Miniszterelnökség pénzügyi szankciókat is kilátásba helyezett az érintett állami szerveknek, ugyanakkor kimondja: a szankciók nem érinthetik az állami szervek által ellátott közfeladatokat. Az ilyen szabályozásnak megvan az a veszélye, hogy az állami szervek és a Miniszterelnökség felelős főosztályvezetői közöttvégtelen értelmezési vita kezdődik majd, hogy pontosan mely tevékenységek számítanak a közfeladatok ellátása érdekében végzett tevékenységnek.
Az ilyen vitáknak tapasztalatai szerint általában az egyik fél kifáradása vagy a felsővezetők megegyezése szokott véget vetni.
Mindent összevetve véleményem szerint számos egyeztetéssel töltött munkaóra és minimális mennyiségű pénzügyi szankció várható az állami szektorban.
Most ütnek vissza a korábbi problémák
A projektek csúszását és a "korbács" funkció bevezetését látva erősödik a meggyőződés, hogy most üt vissza az, hogy a 2007-13-as időszak pályázati dokumentumai az elszámolható projektmenedzsmentet sokszor a támogatási adminisztrációra degradálták.A valódi projektmenedzsment a nemzetközi gyakorlatban a projekt teljes operatív irányítását jelenti és nem korlátozódik az elszámolási dokumentumok kitöltésére.
Szebeni hangsúlyozta: az igazi projektmenedzser feladata, hogy mindent megtegyen azért, hogy a projektcsapat a projektet határidőre, adott költségkerettel, az elvárt eredményekkel megvalósíthassa. Ehhez képest sajnos a 2014-20-as időszak fejlesztési tervei még kevesebb forrást szánnak projektmenedzsmentre és
még nem került nyilvánosságra olyan dokumentum, amely a projektmenedzsment jelenlegi téves fejlesztési értelmezését rendszerszinten javítaná.
Természetesen még érdemes lehet a tavaszi 2014-20-as pályázatok megjelenése előtt központi iránymutatásban tisztázni a projektmenedzsment szerepét - jegyzi meg javaslatként.
Az állami ügyintézés lassúsága is okozhatott csúszást
Szebeni szerint a kormányzat részéről fair, hogy a tényleges kifizetési értékbe a feldolgozás alatt lévő számlaállomány értéke is beszámít, hiszen a kifizetések nem csupán a projektgazdák miatt, hanem az intézményrendszeri csúszások miatt is állhatnak.Azonban kérdéses, hogy az állami szervek áttétteles csúszásait hogyan veszi figyelembe ez a módszer.
Hozzátette: az állami szervek úgy is csúszást okozhatnak egy projektgazdának, hogyengedélyt, hozzájárulást nem adnak meg időben, vagy egy-egy munkaszakasz előfeltételét jelentő saját hatáskörben végzendő fejlesztést nem hajtanak végre időben.Erről számos történetet tudnak mesélni az infrastrukturális projekteket megvalósító önkormányzatok - jegyezte meg. Ezért mindenképpen javasolandó az ilyen tényezők figyelembe vétele a késedelem megállapításánál.
Ő úgy látja: mindemellett komoly veszélyt jelent, hogy a jelenleg meghirdetett rendszerben a projektgazdákat arra ösztönzik, hogy például infrastrukturális beruházásokban nem 100 százalékos minőségű teljesítéseket is elfogadjanak, attól való félelmükben, hogy a kifizetés visszatartásával, hibalistázással és a kivitelező kijavítására várással egyéb projektjeik támogatásait veszélyeztetik.
Ez súlyosan ellenkezik a közérdekkel és bizonyos fejlesztéseknél szó szerint életveszélyes szituációkat is eredményezhet.
Tisztázni szükséges tehát ilyen esetekben a kivitelező kárviselésének mértékét és azt, hogy a felelősségbiztosítások ilyenkor hogyan kárpótolják a támogatásoktól eleső projektgazdát
- zárta gondolatait Szebeni.
Forrás: portfolio.hu
2015.02.22. 11:18
|
Még nincsenek hozzászólások